Első világháborús emlékmű (hősök szobra)

 

A világháborút követően az egész megcsonkított ország városaiban, falvaiban igyekeztek emléket állítani az elesett és eltűnt katonáknak. Békésszentandráson 1927-ben avatták fel e hősi emlékművet, melyen egy bronzból készült sebesült katona alakja látható, amint zászlót emel a vállán. Az ünnepségek országosan nagy pompával mentek végbe. Szentandráson Habsburg József főherceget hívták meg, aki jelen is volt a szobor felavatásán. A szobor talapzatának két oldalán 306 elesett vagy eltűnt szentandrási lakos neve van felvésve. Középrészen két évszám látható: 1914-1918. Alatta olvashatjuk Nt. Marjai Géza szentandrási református lelkész örökbecsű sorait:

 

 

 

 „Zászlót vittük mindhalálig elhulltunk érte mind egy szálig! Átok arra, ki ezt felejtis a szent lobogót porba ejti!"

 

 

 

                        

 Vértessy Mihály szobra

 

Az 1735. évi parasztfelkelés 225. évfordulója alkalmából, 1960. április 24-én rendezett ünnepségen került felavatásra Mihály András szobrász alkotása. Az egész napos ünnepséget a Hazafias Népfront békésszentandrási szervezete által rendezett falugyűlésen avatták fel. A délelőtti szoborleleplezés után Dr. Maday Pál, a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának dékánhelyettese ünnepi beszéde hangzott el. Délután 1 órakor emlékkiállítás nyílt. A szobor felirata:

 

 

Vértessy Mihály

községi bíró

az 1735. évi békésszentandrási

parasztfelkelés vezére.

Miénk, miénk lesz a győzelem,

mert jó az ügy mely fölfegyverze minket,

mert a jó ügynek végre győzni kell.

 

Emeltette Békésszentandrás hálás népe

1960. április 24."

 

 

 Mladonyiczky Béla szobra

 

Mladonyiczky Béla ( 1936-1995 ) Békésszentandráson született 1936. május 20-án. Édesapja kondorosi származású, akit az 1940-es évek elején Buchhenwaldban - baloldali nézetei miatt - kivégezték. Édesanyja békésszentandrási, ezért gyermekkorában Szentandráson lakott édesanyjával együtt. Édesapja elvesztése erre az időre esett, ezért gyermekévei nehéz körülmények között teltek el. 

A középiskola elvégzése után, 1961-ben szerzett szobrász, művészettörténész, rajzszakos tanári diplomát, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzése után - szülőföldjéhez közel - Békéscsabán telepedett le. 

Róla elmondható: a magyar szobrászat egyik kiemelkedő személyisége. Több mint hetven önálló kiállítása volt, nemcsak Békés megyében és szerte az országban, hanem Európa több városában is. Sokoldalú művész volt, legalább 30 köztéri szoborral, számos kisplasztikával, domborművel, emléktáblával gyarapította a magyar képzőművészetet.

Munkáját az alábbi díjakkal ismerték el: Székely Bertalan díj, két alkalommal Dante-különdíj. Kétszer kapott Nívódíjat Munkácsy-emlékéremmel, Békés Megyei Művészeti díjjal és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Sokoldalú munkásságát jelzi az is, hogy pár évvel ezelőtt a Békéscsaba-Erzsébethelyen felépült Jézus Szíve templom kapuját is ő faragta.

 

 

 

Az emlékére emelt szobor a könyvtár kertjében került felavatásra 2000-ben.

 

 

 

 Kossuth Lajos szobra

 

 

A szobor felirata: 

"Állíttatta Békésszentandrás Nagyközség lakossága Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára 2002"