Kezdőlap

Településünk egyik legrégebbi épületének magját, még báró Száraz György királyi személynök, udvari tanácsos építette fel. Mint a Paksy család leányági örököse, 1702-ben 32.000 forint kincstárba történt befizetést követően megkapta a szentandrási uradalom birtokait.

1731-ben bekövetkezett halála után özvegye Daróczy Katalin lett a birtok tulajdonosa 1742-ig, majd az egyik leányukra Száraz Júlia bárónőre szállt, aki dezséri Rudnyánszky Józseffel kötött házasságot. Ezt követően a Rudnyánszkyak eredményes gazdálkodásának hatására jelentősen megnövekedett az uradalom értéke, amiből az egykori rokonság is szeretett volna részesülni.

Hosszas pereskedés kezdődött, melynek eredménye a birtok feldarabolása lett. 1795-ben az uradalmat 3024 részre osztották. A földek művelését egyben végezték, a javadalmat pedig részenként határozták meg. A tulajdonjogok ezt követően tovább aprózódtak és sűrűn cseréltek gazdát is. A gazdaságot vezető Rudnyánszkyak többsége Szentandráson a kastélyban élt és innen irányította a birtokot. Az uradalom központja a fent említett épület volt, amely 1780-ban már biztosan jelenlegi formájában állt, amit az 1783-as katonai térkép igazol, hiszen azon jól látható a kastély T alakú alaprajza.

A Rudnyánszky család tagjai jelentős politikai szerepet is vállaltak a megye éltében. Több alkalommal a kastély adott helyet a megyei nemesek értekezletének. Egyik esetben, a liberális Rudnyánszky Mihály birtokossága – és bátyja, Rudnyánszky Sándor Békés vármegyei alispánsága – idején a hagyomány szerint a vármegyegyűlést a kastély emeleti dísztermében tartották, amelyen a jobbágyfelszabadítás lehetőségéről és az általános adózás bevezetéséről szólt a vita. A kérdésben a liberálisok és a konzervatívok olyannyira összeszólalkoztak, hogy igazuk érvényesítése érdekében kardot rántottak.  Állítólag vér is folyt a díszteremben és a lépcsőkön.

A Rudnyánszkyakat követően a Csernus család birtokába került a kastély, majd a két világháború között a Gassner Szövőgyár üzemelt az épületben. Az demokratikusnak mondott átalakulás után a Gassner család a településnek adományozta iskolai és óvodai célokra. Az akkori tanács azonban az alakulóban lévő termelőszövetkezeti mozgalomnak engedte át, így a 90-es évek közepéig jó néhány mezőgazdasági üzemnek lett a központja. Ezt követően volt önkormányzati tulajdonban is és magántulajdonban is. Az állaga évről évre romlott, amíg néhány hónapja új gazdára nem lelt.

A békésszentandrási műemléki kastély történetének azóta újabb fejezetét éli. A felújításokat követően egy hónapja újra látogatható. Az interaktív tárlatvezetés mellett a kastély betekintést nyújt a vidéki főnemesi családok mindennapjaiba is.

Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Lesfalvi Balázzsal a kastélyt üzemeltető cég ügyvezető igazgatójával.

- Hogyan jött az ötlet, hogy a békésszentandrási kastélyt látogathatóvá tegyék?

Kalandosan találtunk az épületre, mivel a cégünk éppen egy új raktárépületet keresett, amikor a kastélyt is megtekintettük több más békésszentandrási épülettel együtt. Egy szép, napos kora őszi délutánon történt, hogy megálltunk a patinás épület előtt. Miután kinyitották az ajtót és beléptünk a meglepetésünk egyre fokozódott. A nagy belső terek és a boltíves mennyezet nagyon szépek voltak még az erősen felújításra szoruló állapotukban is, és különleges hangulata volt végigjárni a termeket és a pincerendszert. Ennek kapcsán született meg az ötlet, hogy a kastély megnyissa kapuit a látogatók számára.

- Mik a tapasztalatai eddig?

Nagyon jók. Sok kedves embert ismertem meg ez alatt az öt hét alatt. Nagyon népszerűnek bizonyult az esti kastélylátogatás, amit különösen a gyerekek élveznek nagyon. A településünkön szabadságukat töltő családok látogatnak el hozzánk jellemzően.

- Az előbb az esti kastélylátogatást említette, milyennek képzeljük el?

Nagyon érdekes élmény végigsétálni a kastélyon, amikor gyertyafény világítja meg. A késő barokk  épületet eredetileg is ehhez a megvilágításhoz építették. Az interaktív audió rendszer pedig termenként más és más zenei aláfestéssel kíséri a látogatókat. A vidékről és a fővárosból ideérkező vendégeink esetében már többször megtörtént, hogy a tárlatvezetés befejezését követően még egy bő félórát üldögéltek a bálteremben. Ennél jobb visszajelzést nem is kaphatnánk, úgy gondolom.

- Úgy tudom egy nagyon személyes élmény is fűzi az épülethez.

Igen, ennek a kastélynak a házi kápolnájában keresztelték meg a nagyobbik lányomat. Nagyon szép szertartás volt. A helyszín és a celebrálás felkeltette a Kossuth Rádió munkatársainak is a figyelmét így ők is részt vettek a keresztelőn. Szép emlék ez nekünk és sokszor emlegetik a gyerekek is aminek különösen örülök.

Köszönjük a beszélgetést és aki többet is szeretne megtudni a békésszentandrási kastélyról további információkat találhat a www.hunyadikastély.hu címen.

Hévizi Róbert